- Ildikó Bogi munkát talált. Egy általános iskolában dolgozom tanárként.
- Kislányom Csenge most már teljes jogú óvodásgyerek, ennek örömével és bánatával. Legdrágább most az idő, amit együtt tölthetek a családommal.
- A hosszú, forró nyár nem kedvezett a fűszernövényeknek :-( A bazsalikom szabadföldi vetése többszöri próbálkozásra sem sikerült idén, de sikerült vásárolnom egy nénitől a piacon néhány tő aprólevelűt. A kakukkfű, borsikafű sem hozta a legjobb formáját.
- A rozmaring többszörösére nőtt, már nem lehet kordában tartani. Lehet, hogy Rosemary-t mégiscsak meg kell kötözni...?
- Otthonomban igyekszem házi praktikákat, minél kevésbé környezetszennyező anyagokat használni. Új területe ennek, hogy munkahelyemen környezetvédelmet is tanítok, ez egy egészen más hivatás. Gyakorolni és mai kamaszoknak tanítani mindezt nem ugyanaz.
- Élvezem az évszakok váltakozását. És titkon készülök az Ádventre, "a" készülődésre. Mert várni is jó lesz, remélem.
Fűszer és levendula
Ildikó Bogi vagyok (41) és egy kis faluban élek egy nagy város mellett, egy férjjel és egy kislánnyal. Néhány éve kezdtem el a fűszerekkel foglalkozni. Jó döntésnek bizonyult - bátorságot ad az élet több területén. Dolgozom, de továbbra is fontosak "a" fűszerek és a levendula. Kicsit jelképek is ezek, hogy ne csak só-, borsízt érezzünk az ételben és az életben, hanem mindenféle mást, újat. A levendula illatáról és bájáról nem is beszélve. Erről szól ez a blog - szeretek írni és motívál is.
2013. november 17., vasárnap
Hírek
A röpke három-négy hónap alatt történt egynehány dolog körülöttem:
Kedves Olvasóm!
Köszöntelek a blog új helyén!
Régóta nem tudtam írni a blogra, de mindig ott motoszkált bennem a vágy, hogy nem szeretném veszni hagyni, mert annyi mindent adott nekem - új ismerősöket, "like"-okat, ötleteket, recepteket, a fűszereket, illatos és fűszerszagú kezeket. És nem utolsó sorban bátorságot az élet más területein. Most igyekszem folytatni mindezt. Családommal, Istennel és kertünkkel... Köszönet nekik!
Régóta nem tudtam írni a blogra, de mindig ott motoszkált bennem a vágy, hogy nem szeretném veszni hagyni, mert annyi mindent adott nekem - új ismerősöket, "like"-okat, ötleteket, recepteket, a fűszereket, illatos és fűszerszagú kezeket. És nem utolsó sorban bátorságot az élet más területein. Most igyekszem folytatni mindezt. Családommal, Istennel és kertünkkel... Köszönet nekik!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)